¤6.rész (Érdekel?)

Sziasztok!
Sajnálom ezt a hosszú szünetet. De most itt vagyok, és hoztam az új részt.
Puszcsi. :*

Másnap arra ébredtem, hogy a nap a szemembe süt. Oldalra fordultam, Michael még aludt. Tudom, hülye vagyok, hogy egy idegen házában töltöttem az éjszakát. De valahogy megnyugtat a közelsége. Felkeltem, kimentem a fürdőbe, gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, és felvettem a ruháim. Mire visszamentem a szobába már ébren volt, végig követett a szemével. Odamentem az ágy mellé és leggugoltam.
- Jóreggelt! - köszöntöttem és egy puszit nyomtam az arcára
- Neked is! - mondta majd kiment a fürdőbe
Itt az alkalom, hogy hazamenjek. Kimentem a konyhába, és a telefonon hívtam egy taxit. Kimentem a ház elé, vártam a taxit. Körülbelül 5 perc után megérkezett, lediktáltam a címet a sofőrnek, és indultunk is. Pénz nem volt nálam, de ezt a taxis nem tudja. Valahogy haza kell jutnom. Hiányzik Honey és nagyi is. 30 perc alatt hazaérkeztem, vagyis nem haza hanem Honeyhez. Bekopogtam.
- Szia csajszi! - ugrott a nyakamba - Annyira hiányoztál!
- Te is nekem!
- Gyere menyjünk a szobámba!
Annyira szeretem őt, olyan mintha a testvérem lenne. A családja is nagyon kedves velem, befogadtak. Ismerik a családi helyzetemet, a nagyimmal is nagyon jó kapcsolatot ápolnak, szerencsére.
- Be mutatok neked valakit! - mondta mikor kinyitotta a szobája ajtaját
- Szia! - köszönt a fiú aki az ágyán ült
- Mivan, lecserélted David-et? - nevettem, erre ők is elkezdtek nevetni
- Nem. Ő itt az unokatesóm. 
- Majd én bemutatkozok. - jött közelebb a fiú - Jesse Thompson a nevem.
- Engem, Scarlett-nek hívnak. - fogtam vele kezet
- Na meg is volt a bemutatkozás. David mindjárt átjön. Van kedvetek elmenni moziba vagy meginni valamit? - Honey
Na igen, a drágalátos barátnőm mindig menne valahova. Nem tud megmaradni egy helyben.
- Nem is tudom. Elég fáradt vagyok. - mondtam.
- Én hivatalos vagyok egy buliba. - mondta Jesse, majd kiment a szobából.
- Mióta van itt? - kérdeztem az ajtó felé mutogatva - És miért nem beszéltél soha róla?
- Ácsi. Mi ez a sok kérdés? - nevetett - Talán bejön neked?
- Mi? Nekem? - tettem a hülyét
- Most lebuktál. - ölelt meg
Ekkor nyilt az ajtó, David lépett be rajta.
- Sziasztok! - mondta - Hát téged is látni Scarlett? - ölelt meg
- Na mivan? A barátnődet már megsem öleled? - viccelődött Honey
- Oh, dehogynem! - mondta, majd megölelte és megpörgette a levegőben
- Én megyek is! - mondtam - Sziasztok!
Elindultam le a lépcsőn. A konyhában ott volt Honey anyukája és apukája, meg Jesse. Éppen vacsoráztak.
- Viszont látásra! - köszöntem
- Várj csak! - szólt utánam Jesse
Nem foglalkoztam vele, csak mentem tovább. Igazából már én ismertem Jesse-t és reméltem, hogy ő nem emlékszik rám.
- Állj már meg! - ordított
- Mit akarsz? - kérdeztem ingerülten
- Azt hiszed nem emlékszek rád... - kezdte
- Ezt nem itt kellene megbeszélni. - mondtam. - Majd máskor.
- Nem, eleget vártam már.
- Na jó! Gyere.
Megfogtam a csuklóját, majd az erdő felé kezdtem húzni. Mikor beértünk az erdőbe elengedtem a csuklóját.
- Érdekel miért hagytalak akkor ott? - ordítottam.
- Igen. Nagyon is! - mondta.
Majd előtörtek az emlékek és elkezdtem sírni.

¤5.rész (Első...)

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen ritkán hozok részt. De tudjátok, most volt az első félév vége. Most itt vagyok, és meghoztam nektek az 5.részt. Jó olvasást! ;)
Puszi, Adrii

Már a harmadik vágást ejtettem magamon. A vérrel együtt, a fájdalom is távozott. Leültem a kád mellé összekuporodva. Hagytam, hogy a vér végig csurodjon a kezemen. Ismét kopogtak, de nem foglalkoztam vele.
- Ha nem válaszolsz bemegyek. - mondta az ajtó előtt álló személy, vagyis Michael. - Na jó!
Ebben a pillanatban bejött.
Azonnal egy törölközőt szorított a vérző csuklómhoz.
- Miért tetted? - kérdezte.
- Nincs értelme az életemnek. - válaszoltam egyszerűen a kérdésére.
- Ne mondj hülyeségeket.
- Meg akarnak ölni. - emlékeztetnek.
- Amíg velem vagy, nem bánthat senki. - mondta, majd felkapott a kezébe, és elindult velem az egyik szoba felé. Letett az ágyra, és kiment. Körübelül 2 perc múlva visszajött egy elsősegély felszereléssel. - Most lekezelem a sebeid.
Először hideg vizes ruhával áttörölte a vágásokat. Majd lefertőtlenítette, ami eléggé csípett. A végén pedig gézzel átkötötte.
- Köszönöm. - mondtam.
Erre nem válaszolt semmit csak mosolygott.
- Ugye tudod, ha nem vágtad volna meg magad, akkor most nem kellene semmit sem megköszönnöd? - viccelődött.
Erre én megöleltem. Bízom benne, bár talán nem kellene. Hisz alig tudok róla valamit.
- Most már aludj! - mondta, és elindult kifelé.
- Várj! - szóltam utána - Félek egyedül. - mondtam ki egyszerűen.
- Azt szeretnéd, ha veled aludnék? - kérdezte.
- Igen. - feleltem egyszerűen.
- Rendben. De előbb letusolok. - mondta.
- Ne hagyj egyedül. - mondtam.
- Akkor gyere velem. - kézen fogott, kivett a fiókból egy alsót, meg egy fehér pólót. Elindultunk a fürdő felé. Becsukta magunk mögött az ajtót. El kezdett vetkőzni, levette a pólóját. Láttam a kidolgozott felsőtestét. Majd a nagrágját is levette. Észre vette, hogy őt nézem.
- Mi az? - mosolygott - Még nem láttál mesztelen férfit?
- Nem. - pirultam el.
Háttat fordítottam neki. Már csak azt hallottam, hogy elhúzza a zuhanyzófüggönyt. Megpillantottam a ruhákat amiket nekem készített ki, mivel én rajtam még mindig csak egy törülköző volt. Gyorsan magamra kapkodtam a ruhákat. Megint hátat fordítottam neki, hallottam amint elhúzza a függönyt.
Majd azt vettem észre, hogy két kar fonódik a derekam köré, és magafelé fordít. Csak egyetlen törölköző fedte a testét.
- Elpirultál. - jelentette ki, és nevetni kezdett. Egy mukkot sem tudtam kinyögni. - Aranyos, ha egy lány elpirul.
Hátrébb lépett tőlem, és a tükör elé állt. Elkezdett fogat mosni. Amikor végzett megmosta az arcát, és megtörölte. Majd magára kapta a pólót. Én ismét hátat fordítottam neki. Megint magafelé fordított. A szemeim csukva voltak, bár azt nem tudom miért.
- Kinyithatod a szemed. - nevetett.
Megtettem, kinyitottam a szemem. És az Ő mosolygós arcával találtam szembe magam. - Gyere menyjük aludni!
Elindultunk az ő szobája felé.Megpillantottam egy nagy franciaágyat a szoba közepén. És rögtön az jutott eszembe, hogy hány lány feküdt már azon az ágyon. Nem mentem bentebb, csak ott álltam az ajtóban, és néztem őt amint befekszik abba a nagy ágyba.
- Nem jössz? - kérdezte.
- De. - nyögtem ki nagy nehezen.
Leültem az ágyára, háttal neki.
Egyszer csak a fülembe suttogta:
"Háturól is szép vagy, de én most az arcod akarom látni."
Megfordultam. Akkor hírtelen az ajkait az enyémre tapasztotta, és dúrván megcsókolt. Próbáltam ellölni magamtól, de nem sikerült. Amikor észrevette, hogy nem viszonzom a csókot befejezte. Ekkor már patakokban folytak a könnyeim.
- Ne haragudj! - mondta mikor meglátta a könnyeim - Nem tudok sokáig uralkodni magamon egy ilyen szép lány közelében.
- Alig ismerlek. - suttogtam.
- Én viszont jobban ismerlek mint gondolnád. - mondta, miközben a szemembe nézett. - Csak akkor csókollak meg újra ha te is akarod.
Engedtem neki, hogy megcsókoljon. Nagyon érzéki csók volt, számomra az első. A hátát az ágy támlájához döntötte, engem pedig az ölébe ültetett.
- Mióta nem voltál már lánnyal? - kérdeztem tőle, miközben a szemébe néztem.
- 5 hónapja. - mosolygott rám.
- Húha. - nevettem. - De most már aludni szeretnèk.
- Rendben. Jóéjt. - mondta, majd lemásztam róla, és mellé feküdtem.
Ő pedig átölelte a csípőm. Együtt kerültünk az álmok világába.