¤6.rész (Érdekel?)

Sziasztok!
Sajnálom ezt a hosszú szünetet. De most itt vagyok, és hoztam az új részt.
Puszcsi. :*

Másnap arra ébredtem, hogy a nap a szemembe süt. Oldalra fordultam, Michael még aludt. Tudom, hülye vagyok, hogy egy idegen házában töltöttem az éjszakát. De valahogy megnyugtat a közelsége. Felkeltem, kimentem a fürdőbe, gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, és felvettem a ruháim. Mire visszamentem a szobába már ébren volt, végig követett a szemével. Odamentem az ágy mellé és leggugoltam.
- Jóreggelt! - köszöntöttem és egy puszit nyomtam az arcára
- Neked is! - mondta majd kiment a fürdőbe
Itt az alkalom, hogy hazamenjek. Kimentem a konyhába, és a telefonon hívtam egy taxit. Kimentem a ház elé, vártam a taxit. Körülbelül 5 perc után megérkezett, lediktáltam a címet a sofőrnek, és indultunk is. Pénz nem volt nálam, de ezt a taxis nem tudja. Valahogy haza kell jutnom. Hiányzik Honey és nagyi is. 30 perc alatt hazaérkeztem, vagyis nem haza hanem Honeyhez. Bekopogtam.
- Szia csajszi! - ugrott a nyakamba - Annyira hiányoztál!
- Te is nekem!
- Gyere menyjünk a szobámba!
Annyira szeretem őt, olyan mintha a testvérem lenne. A családja is nagyon kedves velem, befogadtak. Ismerik a családi helyzetemet, a nagyimmal is nagyon jó kapcsolatot ápolnak, szerencsére.
- Be mutatok neked valakit! - mondta mikor kinyitotta a szobája ajtaját
- Szia! - köszönt a fiú aki az ágyán ült
- Mivan, lecserélted David-et? - nevettem, erre ők is elkezdtek nevetni
- Nem. Ő itt az unokatesóm. 
- Majd én bemutatkozok. - jött közelebb a fiú - Jesse Thompson a nevem.
- Engem, Scarlett-nek hívnak. - fogtam vele kezet
- Na meg is volt a bemutatkozás. David mindjárt átjön. Van kedvetek elmenni moziba vagy meginni valamit? - Honey
Na igen, a drágalátos barátnőm mindig menne valahova. Nem tud megmaradni egy helyben.
- Nem is tudom. Elég fáradt vagyok. - mondtam.
- Én hivatalos vagyok egy buliba. - mondta Jesse, majd kiment a szobából.
- Mióta van itt? - kérdeztem az ajtó felé mutogatva - És miért nem beszéltél soha róla?
- Ácsi. Mi ez a sok kérdés? - nevetett - Talán bejön neked?
- Mi? Nekem? - tettem a hülyét
- Most lebuktál. - ölelt meg
Ekkor nyilt az ajtó, David lépett be rajta.
- Sziasztok! - mondta - Hát téged is látni Scarlett? - ölelt meg
- Na mivan? A barátnődet már megsem öleled? - viccelődött Honey
- Oh, dehogynem! - mondta, majd megölelte és megpörgette a levegőben
- Én megyek is! - mondtam - Sziasztok!
Elindultam le a lépcsőn. A konyhában ott volt Honey anyukája és apukája, meg Jesse. Éppen vacsoráztak.
- Viszont látásra! - köszöntem
- Várj csak! - szólt utánam Jesse
Nem foglalkoztam vele, csak mentem tovább. Igazából már én ismertem Jesse-t és reméltem, hogy ő nem emlékszik rám.
- Állj már meg! - ordított
- Mit akarsz? - kérdeztem ingerülten
- Azt hiszed nem emlékszek rád... - kezdte
- Ezt nem itt kellene megbeszélni. - mondtam. - Majd máskor.
- Nem, eleget vártam már.
- Na jó! Gyere.
Megfogtam a csuklóját, majd az erdő felé kezdtem húzni. Mikor beértünk az erdőbe elengedtem a csuklóját.
- Érdekel miért hagytalak akkor ott? - ordítottam.
- Igen. Nagyon is! - mondta.
Majd előtörtek az emlékek és elkezdtem sírni.